Twenty-fourth

Hi Guys!
Nagyon szépen köszönöm a kommenteket és persze az új féliratkozásoknak is nagyon örülők.
Mivel már nincs egy hét és véget ér a jó élet, mert elkezdődik az iskola kevesebb időm lesz nekem is, mint mindenki másnak főleg hogy végzős is leszek így nem sok időm fog maradni az írásra. Így a heti 2 rész sajnos visszacsökken heti egyre. De addig is élvezzétek ki a szünet utolsó napjait én is ezt fogom tenni.
Jó olvasást!
Puszi Fanni~

~Liam Payne~

Levegőért kapkodva váltam el az ajkaitól és szorosan magamhoz öleltem. Úgy tartottam erősen magamhoz mintha az életem múlna azon, hogy velem legyen. Attól féltem, ha elengedem, akkor eltűnik és ez az egész csak egy álommá válik, ami majd szertefoszlik, amint felébredek és magamhoz térek. Az pedig eléggé rosszul esne, sőt bele bolondulnék, abban biztos vagyok. A lélegzete súrolta a nyakamat, ahogyan az arcát a nyakam és a vállam közit kis résbe rejtette. Az egyik kezemmel fel-le simítottam a hátát és egy gyenge kis puszit nyomtam a fedetlen vállára. Közben pedig halkan dúdolgatni kezdtem a Change my mind című számunkat. Ezt a dalt még jóval azelőtt írtuk, hogy találkoztunk volna, de úgy érzem tökéletesen illik a helyzetünkhöz. Tiffanyval egyszerűen sosem tudom eldönteni, hogy egyszerűen csak barátok vagy pedig többek volnánk. A fiú és lány közti barátság amúgy is egy picit komplikált, hiszen nem lehet tudni, hogy a másik többet érez-e a másik iránt, és ha azt a másik féllel közli, akkor talán vagy egy boldog párkapcsolat veszi kezdetét vagy pedig egy barátság ér véget. De a mi esetünk az ennél is bonyolultabb. Ő tudja azt, hogy én mit érzek iránta, hiszen közöltem vele azon a bizonyos éjszakán és az ő szakítását megelőző éjjelen. Most pedig jó néhány perccel ezelőtt ő is bevallotta azt, hogy én érdeklem már egészen régóta. Korábban kellett volna lépnem és nem pedig akkor, amikor talált magának mást, aki mellett boldog lehet. De most hogy már tudom nem éri meg a múlton rágódni. Hiszen itt vagyunk a jelenben, amit ki kell használnom. Egyelőre nem hiszem, hogy megmerném kérdezni azt, hogy a barátnőm legyen. Hiszen most ért vége a kapcsolata Harryvel. Vele is meg kell beszélnem ezt az egészet, hogy én és esetleg Tiffany egy párt alkossunk. Tudom nem lesz egyszerű, de azért megpróbálok vele felnőtt és értelmes ember módjára beszélgetni vele.

- Lassan menni kellene… - moytogta Tif. A hangja pedig ismét bűvöletbe ejtett.

- Még egy kicsit maradjunk. – kérlelem és kissé eltoltam magamtól csakhogy az arcát láthassam. A szemei csillogtak az izgatottságtól és az arca is kipirult volt az iménti csókcsatánktól. Lassan hátradőltem a homokban és a fejemet az egyik karomra hajtottam. Tif kis habozás után követte a példámat, de az ő fejét a mellkasomon pihentette. A szabad karommal pedig átöleltem.

- Tényleg ideje lenne menni a többiek is már biztos haza értek. – suttogta bátortalanul.

- Nem hinném, mert Niall elég sokat készült a mai estére. Szerintem még egy jó darabig nem érnek ők sem vissza. De ha megígéred, hogy a következő estén is kijössz, velem akkor mehetünk, ha annyira szeretnél. – tettem fel a kompromisszumot egy ravasz mosoly kíséretében. Az alsó ajkát rágcsálta, amíg a válaszán gondolkodott.

- Legyen. – egyezett bele és egy gyors puszit nyomott az arcomra, amitől széles vigyor terült szét az egész képemen. Feltápászkodtam a homokról és leporoltam a ruhámat majd az egyik kezemet Tiffany felé nyújtottam. Mosolyogva fogadta el a segítségemet és felhúztam a talajról. Amint talpra állt nem engedte el a kezemet, aminek igen csak örültem. Egy kicsit gyönyörködtem benne aztán a derekánál fogva közelebb húztam magamhoz és kissé lehajolva egy lány csókot nyomtam a puha ajkaira. Egyszerűen nem tudok betelni vele, hogy újabb és újabb csókot ne csennék tőle. De a többiek előtt vissza kell fognom magamat. Remélem az előttünk álló többi randi egyikén lesz annyi bátorságom megkérdezni tőle, hogy lenne-e a barátnőm ország világ előtt. Ha igen akkor tudom, hogy sokan nem fogják kedvelni pusztán azért, mert a barátnőm. De persze sok olyan ember is fog akadni, akik ugyan úgy fogják őt imádni, mint ahogyan én is. Egymás kezét szorongatva indultunk meg abba az irányba, amelyből jöttünk. Fél óra csatangolás után viszont rátaláltunk a villára, ahol a nyaralásunk alatt meghúzzuk magunkat. Odakint még megöleltem Tiffanyt és egy gyengéd csókcsata keletkezett belőle. Az ujjai a hajamba túrtak majd a tarkómat cirógatta. Minden erőmet bevetettem, hogy visszafogjam magamat. Nem szeretnék vele kapcsolatosan semmit sem elkapkodni. Hiszen félek, hogy esetleg megijeszteném. Zihálva váltunk szét egymástól és levegő után kapkodtunk. Tif után mentem csak be az ajtón, hogy megbizonyosodjak róla hátra fordulva, hogy senki sem követett és fényképezet le minket, ami pár percen belül az interneten kötne ki. Kettőnket pedig még elég kellemetlen helyzetbe sodorna. Odabent Louis ücsörgött a kanapén és elég idegesnek tűnt. Azonban amikor meglátott minket egy kissé megkönnyebbültnek látszót. A tekintetével a húgát kereste, de csalódnia kellett amikor senki sem jött be utánunk.

- Niall és Lottie? – kérdezte aggódva, mint egy jó báty. Tif pedig kétségbeesetten pislogott rám úgy, hogy Lou azt ne lássa.

- Ők kicsit tovább sétálnak úgy döntöttek. De nyugi Tommo ne aggódj Niall kiválóan vigyázz a húgodra. Feleslegesen ücsörögsz itt és várod őket ahelyett, hogy elfeküdnél és aludnál. Elég fáradtnak tűnsz. – magyaráztam neki és úgy látszott, hogy fontolóra veszi a tanácsomat, hogy az ágyába bújjon.

- Igazad van. Csak tudod mégis egy idegen helyen vagyunk és Niall pedig világsztár akit bárhol felismernek. Azon gondolkodtam, hogy mi van ha egy csapat őrült rajongó megrohamozza őket? – hadarta és közben rémülten kapkodta a szemeit kettőnk között.

- Minket sem ért semmi. Sőt oda se jött hozzánk senki szóval továbbra is nyugodtan töltik az idejüket. – nyugtattam meg és lezökkentem a kanapéra.

- Srácok én azt hiszem, megyek aludni. Jók legyetek és Louis szerintem is megnyugodhatsz nem fog bántódása esni a húgodnak. – mosolygott rá és óvatosan megölelte.

- Igazad legyen hercegnő. Álmodj szépeket. – nyomott egy puszit a homlokára és közben gyengéden ölelte magához. De egyáltalán nem voltam féltékeny mivel tudom, hogy Louis nem úgy gondol rá, mint egy nőre, ahogyan eleinte tette, hanem már szinte a fogadott húgának tekinti. Miután kibontakozott Louis karjai közül óvatosan az ölembe mászott és a karjait a nyakam köré kulcsolva bújt hozzám. Majd óvatosan megpuszilta a nyakamat úgy, hogy Louis abból semmit se vegyen észre. Aztán az arcomra is nyomott egy puszit. Szívem szerint vele aludnék, de félek, hogy reggel esetleg Harry találna ránk és kiverné a cirkuszt. Tudom, hogy beszélnem kell vele azért is, mert mégis csak az unokatestvérével kívánok tovább randevúzni, aki nem olyan régen még az ő barátnője is volt egyben. Ha pedig elkezdenénk titkolózni előtte abból, semmi jó nem sülne ki. Nem akarom a barátságunkat a hazugságokkal elrontani.

- Jó éjszakát Tif. – simítottam végig a haján miközben próbáltam magam visszatartani, hogy ne csókoljam meg. Túlságosan lassan kelt ki az ölemből, amit egyrészről nem is bántam, de féltem, hogy Tommo esetleg majd komplikálni kezd szokásához hűen.

- Jó éjt fiúk. – intett mosolyogva, majd pár pillanat múlva el is tűnt a sötét folyosón. Én pedig kettesben maradtam Lou barátommal.

- Azt hiszem, igazatok van és jobb lesz, hogyha ledűlők és alszok egyet. – mondta, majd egy nagyot ásított miközben nyújtózkodott egyet.

- Rendben. – bólogattam. – Én is azt hiszem, elfekszek, de előtte iszom egy pohár vizet. – tettem hozzá. Magamban pedig reméltem, hogy Louis addigra már az ágyába fog feküdni. A legtöbb szoba kétszemélyes, de nem volt olyan szerencsém hogy Tiffanyval kerüljek egy szobába. Pedig szívesen aludnék vele összebújva, mintahogyan azt pár alkalommal már megtettük. De akkor még semmi az égadta világon nem volt közöttünk. Egyedül a lányok kaptak közös szobát, mivel Louis kikötötte, hogy Niall nem aludhat együtt a húgával. Ezzel pedig azt próbálja a szerelmespár tudatára hozni, hogy tilos a bármilyen testi kapcsolat létesítése. Más szóval Niall nem fektetheti meg a testvérét mivel még kiskorú. De Niall hiába bizonygatta, hogy nem készül semmi ilyesmire, amivel esetleg megronthatja Lottiet. Azonban Louis nem hitt neki mivel elmondása szerint úgyis megtennék. Hosszas perceken keresztül kortyolgattam azt az egy pohár hideg vizet, majd a szobám felé indultam. Úgy tűnt Louis elaludt így óvatosan nyitottam be Tiffanyék szobájába. Egy atlétába és egy vékony kis rövidnadrágban ült az ágyán és amint megpillantott mosoly kúszott az arcára.

- Tudtam, hogy bejössz még. – suttogta és a hangjából azt véltem kivenni, hogy jót szórakozik rajtam.

- Azt képzelted, hogy a nélkül lefeküdnék aludni, hogy ezt még megtegyem? – kérdeztem tettet felháborodást színlelve majd az arcát a tenyerem közé véve csókoltam meg. A kezeim a derekára és a fedetlen hasára kalandoztak, amíg az ő kezei ismét a hajamat túrták. Lassan távolodtam el tőle. – Jó éjt királylány. – mosolyogtam rá és kislisszoltam a szobájából. Majd az én szobámba érve ledobáltam a ruháimat és még egyszer lezuhanyoztam. Perceken keresztül csorgattam magamra a kellemesen langyos vizet. A gondolataim között pedig csak Tiffany arca és neve villogott. Az arcomon pedig ott díszelgett az a boldogságtól való levakarhatatlan vigyor. Az álmaimban pedig Tiffanyval sétálgattam a ragyogó napsütésben a tengerparton. Alig várom, hogy ezt bármikor megtehessem vele a világ bármelyik pontján. Büszkén akarom felvállalni, hogy ő az a lány, akinek sikerült elrabolnia Liam Payne szívét.

Kora reggel ébredtem fel arra, hogy a napsugarak melengetik az arcomat. Közben pedig a lenge kis szél lebegtette a függönyt. Jó ideig sütkéreztem az ágyamba fekve, majd kimásztam az ágyból. Magamra rángattam egy rövidnadrágot és a fürdőbe vonulva igyekeztem emberi külsőt varázsolni magamnak. Hosszas perceken át babráltam a hajammal majd miután sikerült normálisan belőnöm a konyhába igyekeztem. A hűtőszekrény tele volt jobbnál jobb ételalapanyagokkal. Gondolom a tulaj tölthette fel a vendégek, vagyis a mi számunkra. Elhatároztam, hogy készítek valami reggelit a többiek számára hadd örüljenek, mikor felkelnek, és terített asztal várja őket. Úgy gondoltam, hogy tojásrántottát és virslit dobok össze nekik. Közben pedig egy adag kávét tettem fel főni. Szerencsére az egyik polcon találtam egy doboz kakaóport is így a kisebbek biztosan örülni fognak. Miközben a rántottát és a virsliket sütögettem akaratom ellenére is dúdolgatni kezdtem. Közben pedig a kész virsliket egy tányérra pakolva az asztalra tettem. A teraszon terítettem meg, hogy reggelizés közben élvezhessük a természet nyújtotta gyönyörű tengert és a felette repkedő sirályokat. A kakaókat elkészítettem és a két bögre kávét is a tálcára helyeztem. Nem kellett sok idő és lassan egymás után sorjában találtak ki a szobájukból. Harry eléggé morcos fejet vágva csoszogott elő. Niall és Lottie kéz a kézben ült le az asztalhoz. Majd Louis is csatlakozott melléjük. Aztán Tiffany is megjelent és barátságosan köszönt mindenkinek. Leült Harry mellé, aki szinte tudomást sem vett a mellette ücsörgő lányról. A többiek rosszállóan rázták meg a fejüket és szúrós szemekkel méregették a göndör hajú fiút. Tif pedig egy savanyú mosollyal az arcán intett, hogy nem érdemes vitát kezdeményezni. Elég gyerekes viselkedés ez Harry részéről. Értem rendben van az, hogy szakítottak, de attól még az unokatestvére is. Aki alig pár hét múlva visszamegy Amerikába és lehet, hogy nem fogom látni jó ideig. Hacsak fel nem ülők egy gépre és utazom el meglátogatni. Borzalmas lesz nélküle az életem az biztos. Főleg most, hogy nem fogom tudni kedvemre csókolgatni és ölelgetni. Szerencsére a modern technika már segít azon, hogy az internet segítségével tarthassuk a kapcsolatot és videón keresztül beszélgessünk. De mégsem olyan lesz, mintha mellettem lenne. Több ezer kilométer fog minket szétválasztani egy óceánnal együtt. Hiszen mégiscsak másik kontinensen lesz. A meglátogatása pedig nem olyan lesz, mintha csak a másik szomszédos városba utazna vissza. A turné pedig nekünk is hamarosan a kezdetét veszi így minden időnket a rajongóknak szenteljük. A szabad perceinkben pedig pihenünk. Tiffanynak pedig ott lesz a főiskola, ami az ő idejét fogja kitölteni. Rengeteg tanulnivalója fog akadni és biztosan új barátokra is tesz szert, akikkel majd a jobbnál jobb főiskolás partikra fognak eljárni. Szívesen járnék én is főiskolára és laknék kollégiumban, mint minden normális korombeli gyerek. De nekünk, négyünknek az a lehetőség nem adódott meg mivel énekesek lettünk, akiket valami varázslatos csoda módján világszerte szeretnek. A gondolataimba mélyedve ültem le Tiffany másik oldalára és kortyoltam bele a kávémba.

- Mi a mai program? – érdeklődőt Louis miközben beleharapott egy virslibe.

- Béreltem egy hajót így hajókázunk egyet. Tízre kell, a kikötőbe érjünk, szóval reggeli után mindenki gyorsan készüljön el, különben az itt marad. – magyarázta nevetve Niall.

- Merre voltatok az éjjel? – kérdezte Louis, miközben a felsőtestével a húga felé fordult.

- Sétálgattunk a tengerparton és Niall ruhástól szaladt bele a vízbe aztán véletlenül elesett benne és tiszta víz lett. A további beszélgetésükre pedig nem tudtam figyelni, mert a gondolataim már a ma este körül keringtek. Ma este is le szerettem volna nyűgözni Tiffanyt valamivel. De egyelőre fogalmam volt róla, hogy mégis mivel tudnám elbűvölni. A reggeli befejeztével rám és Harryre hárult a feladat, hogy a konyhát és az asztalt rendbe szedjük. Természetes dolog, hogy amikor nyaralni jövünk még itt is én takarítok mindenki után. Csendben pakolgattam a dolgokat a helyére. Hazza pedig ugyan azt tette majd egyszer csak megszólalt.

- Liam tudom, hogy nem érdemlem meg a segítséged, de szeretnélek megkérni valamire. – kezdett bele, míg én érdeklődve fordultam felé. – Beszélnél Tiffanyval arról, hogy én meg ő…? Ki szeretnék vele békülni. De félek, hogy nem állna velem szóba. Megtennéd a kedvemért pajti? – kérdezte reménykedve. Akár mennyire kedvelem Harryt mivel az egyik legjobb barátom, de úgy éreztem, hogy nem lennék rá képes. Már nem állok olyan messze attól, hogy meghódítsam Tif szívét és elérjem azt, hogy a barátnőm legyen. Nem segíthetek Harrynek visszahódítani magához.

- Sajnálom, haver attól tartok ezt nem tehetem. Ő a te unokatestvéred és te baltáztad el, ami azt jelenti, hogy neked is kell helyre hoznod. Ha a barátja nem tudsz lenni, akkor pusztán maradj az unokatestvére. Mindkettőtöknek sokkal egyszerűbb lenne, hidd el, ha elfelejtenétek azt a beteg dolgot, ami köztettek volt. Hadd lépjen tovább és ugyan azt kellene neked is tenned. – tanácsoltam neki és belül pedig egy kisebb bűntudatot éreztem. Nem vártam meg a válaszát és a hálószobába siettem.

 Magamra kaptam egy fehér pólót és a tükörbe pillantva még egyszer megigazítottam a hajamat. A telefonomat zsebre süllyesztve lépkedtem a nappaliba, ahol Tiffanyn és Lottien kívül mindenki ott várakozott. Majd pár perc múlva megérkezett a taxi amit Niall hívott, hogy mégse kelljen átgyalogolni az egész utat. Ekkora már a lányok is előbukkantak. Tiffanyn egy fekete fehér csíkos felső volt és egy piros rövidnadrág a haját pedig egy copfba kötötte. Gyönyörűen nézett ki és nem sok kellett volna hozzá, hogy azonnal átöleljem és az engedélye után ismét megcsókoljam. Jobb lesz, ha tudatjuk mindenkivel, hogy kettőnk között valami egészen komoly kapcsolat kezd kibontakozódni. De előbb beszélnem kell erről Harryvel és Tifel is, hogy valóban szeretné-e ő is ezt az egészet úgy, ahogyan én. A taxival az út a kikötőig körülbelül negyed óra volt. Közben mindenki kifelé nézelődőt az ablakon és néha ámultunk a csodás tájon, amit a tengerpart nyújtott. Majd a hajóhoz érkezésünk után az események teljesen felgyorsultak. Először a partmentén hajóztunk, hogy jobban szemügyre vehessük a szigetet. Személy szerint nagyon élveztem, ahogyan azt is amikor Tif félre csalt egy eldugottabb részre és kis híján a falnak nyomott és megcsókolt. Hirtelen teljesen ledermedtem, ami nekem egyáltalán nem szokásom. De megfigyeltem saját magamat, hogy mióta Tiffany az életem része, és ha vele vagyok, akkor egy teljesen új Liam válik belőlem. Nem érdekelnek a szabályok, ahogyan az sem, hogy mi helyes és mi nem. Teszek rájuk magasról és csak a pillanatnak élek. Túl sokat gondolkodtam eddig is azon, hogy randizni hívjam. Sokkal előbb kellett volna cselekednem és akkor nem került volna bele abba a furcsa kapcsolatba Harryvel. De még épp időben kaptam észhez és hívtam el randizni ahol sikerült végre ismét egy különleges helyzetben megcsókolnom, ami elég emlékezetes lesz számomra. Majd ahogyan a csókba belenyögött akkor észleltem fel, hogy nem csókoltam vissza. Ezt pedig amilyen gyorsan csak tudtam kérés nélkül végeztem el. Azonban amilyen gyorsan és váratlanul ért olyan gyorsan is lett vége. Majd egy puszit nyomott az arcomra és vissza is ment a többiekhez engem pedig magamra hagyott. Pár percbe telt az, hogy rendbe szedjem az arcvonásaimat és magamat egyaránt aztán csatlakozottam a társaimhoz. A sétahajókázás után az ebédet egy kikötő melletti étteremben fogyasztottuk el. Valami kagylós pizzát rendeltem és meg kell jegyeznem, hogy elnyerte az íze a tetszésemet. Niall valami tengeri herkentyűkből álló salátán nyamogott míg a többiek a délutáni programról társalogtak. Louis a szörfözésért küzdőt, míg a lányok inkább a fürdőzés és a napozás mellett tették le a voksukat. Szívesen maradtam volna Tiffany mellett és fürödtem volna vele a napfényben, de a szörfözés az egyik gyengepontom. Nem mindig van időm elutazni különböző tengerpartokra, hogy erre a hobbimra szenteljem, a szabadidőm perceit pedig szívesen megtenném. Így hát most éltem a lehetőséggel és a srácokkal tartottam. A deszkámmal egyszerűen leírhatatlan érzés a hullámokat szelni. Olyankor az adrenalin szintem a magasban szárnyal. Ezzel pedig nem csak én vagyok így, hanem a jó öreg Tommo barátom is. Ő beszélt rá először, hogy próbáljam ki ugyanis tetszeni fog. Eleinte húztam a számat, majd a végén addig győzködött, amíg végül beadtam a derekam.  Mostanra pedig az egyik legkedvesebb hobbimmá nőtte ki magát ez a sport. De a gondolataim mélyén már a ma esti randevút terveztem. Különlegesnek kell lennie és sikerült ki találnom, hogy mi is legyen a program. Már csak annyit kell kitalálnom, hogy a többieknek mit fogok mondani, hogy miért nem leszünk ismét velük. Tudom, hogy ismét hazudni fogok nekik, amiért már előre lelkiismeret furdalásom van, hiszen nem ezt érdemlik. Azonban Tiffanyval akarok lenni kettesben és semmi más nem érdekel csak Ő.