Köszönöm ismét a visszajelzéseket minden formában. Remélem ez a rész is tetszeni fog. Jó olvasást!
Puszi Fanni~
~Harry Styles~
Szinte már tűkön ülve vártam Tifre, hogy elkészüljön és
visszamehessünk a srácokhoz a parti kezdetére. Egy egyszerű fehér inget és egy
kényelmes farmert húztam fel. A hajamat gyorsan megigazítottam és a nappaliban
várakoztam a gyönyörű unokatestvéremre. Amíg vártam addig a tévét kezdtem el
kapcsolgatni. Nem nagyon kötötte le semmi az érdeklődésemet, így aztán csak
bambultam valami focimecset. Egyszer csak valaki befogta a szemeimet és
gyengéden megpuszilta az arcomat. Az arcomra rögtön hatalmas mosoly kúszott.
Óvatosan lefejtettem az apró ujjait a szememről és a lélegzetem is elállt,
ahogyan megláttam a csodás kinézetét. Egy sima pántos fekete ruhát viselt, ami
az alakjához pompásan illett. Kiemelte a csípőjét és a fenekét is. Na, jól van
Styles már megint rossz irányba kalandoznak a gondolataid. A haját szabadon
engedte, csak pár hullámos tincset készített. A szemeit halványan kikente
feketével. Már kezdte magát kellemetlenül érezni, de egyszerűen nem találtam
meg a hangomat.
- Nagyon rossz? – kérdezte aggódva és az alsó ajkát
harapdálta. Ettől pedig csak még jobban beindultam rá.
- Elképesztően festesz ebben a ruhában. Nagyon csinos és
szexi vagy. – mondtam gyorsan és rákacsintottam egyet. Ő pedig teljesen
elpirult. Ezt a szokását is nagyon kedvelem benne, hogy szinte elég egy szép
bók és már teljesen pipacsvörös lesz az arca. – Indulhatunk? – kérdeztem és
kikapcsoltam a tévét, hogy ne bámuljam tovább a tökéletes lábait sem.
- Persze csak felszaladok a táskámért, amibe az alvós
holmimat pakoltam. Louis azt mondta, hogy jobb ha viszek, mert náluk alszunk. –
magyarázta és mire én bármit is szólhattam volna, már el is tűnt a lépcső
irányába. Mosolyogva megráztam a fejem és a zsebembe tettem a telefonom és a
másik kezembe pedig felkaptam a slusszkulcsot. Az autóm a ház előtt állt, így
gondoltam ott várakozok tovább Tiffanyra. Pár perc múlva a táskáját szorongatva
futott ki a kapun, majd azt alaposan bezárta. Beindítottam a motort és megvártam,
amíg a táskáját a hátsó ülésre dobja és beül előre mellém. A lábam a gázra
nyomtam és sebességet váltottam az autó pedig valóságosan kilőtte magát. Hamar
oda akartam érni így gyorsan haladtunk, de Őt sem zavarta. Az ablakon nézelődőt
és a ruhája aljával szórakozott. A jelzőlámpák fénye már csak narancssárgán
villogott. Pár perc múlva pedig már a srácokkal álldogáltam a nappaliba és
vártuk az első vendégek érkezését. Mióta megérkeztünk Tif nem jött le az
emeletről. Mivel a vendégszobáink még mindig tele voltak pakolva, így az én
szobámba fog aludni velem. Liam a telefonját nyomkodva ült a kanapén.
- Még mindig Sophia-t zaklatod? – kérdezte röhögve Louis.
- A barátnőm és nem zaklatás. – nézett rá szúrós szemekkel
Liam. Erre a mondatra lépett be Tif és Payne barátom feltűnően figyelte az én
Tiffanym lábait és különböző testrészeit. Egy picit ideges lettem tőle és a
karomat széttárva húztam magamhoz azt a lányt, akibe teljesen beleszerettem.
Idegesített az is, hogy Lou is nyál csorgatva nézte. Nagy cuppanós puszit
nyomtam az arcára és összefontam az ujjaimat az övéivel.
- Tif szerinted zaklatásnak számít, ha egy alak folyamatosan
írkál és hívogatja a barátnőjét? – kérdezte érdeklődve Lou. Tif persze nem
tudta, hogy miről van szó és zavartan pislogott. – Liam folyamatosan zaklatja
Sophia-t. – tette hozzá magyarázatként.
- Sophia örülhet, hogy ilyen figyelmes barátja van. – mondta
vállat vonva és lezártnak tekintette a témát.
A csengő egyszer csak megszólalt és Niall szaladt ajtót nyitni.
Megérkezett pár ismerős barátunk és a zenekarunk tagjai is. Félkörbe álltunk és
lepacsiztunk mindegyikükkel.
- Srácok ő itt az unokatestvérem Tiffany. – mutattam be
büszkén a mellettem bujkáló lányt.
Egyenként bemutattam neki is a srácokat és reméltem, hogy jól ki fognak
jönni egymással.
Lassacskán a többi vendég is megérkezett és a buli
hivatalosan is elkezdődött. A zenelejátszó elindult és az italok is fogyni
kezdtek. Az emberek többsége táncolt, de páran a kanapén ültek és beszélgettek.
A nappalinkból és a konyhánkból szinte egy night club lett. Felfedeztem a
lépcsőről, hogy Tif boldogan táncol Niallel a tömeg szélén. A csípője a zene
ritmusára mozgott. Bevallom kicsit féltékeny lettem Niallre, de tudom, hogy
tőle nem kell, féltsem, hiszen csak barátok. Ő és Liam az egyetlen, aki nem
mozdult rá. Louis, pedig ha továbbra is bámulni fogja, akkor egy kicsit
lecsapom. Hirtelen Tif észrevette, hogy őt nézem és mosolyogva integetett. Josh
is társult hozzájuk és látszott rajtuk, hogy remekül szórakoznak. Az én utam a konyhába
vezetett, ahol az italok voltak. Egyből lehúztam két pohár tömény alkoholt. Nem
kellett sok időnek eltelnie az újabb körig. Az alkohol már kezdett kicsit a
fejembe szállni. Visszamentem a nappaliba és táncolni kezdtem, egy csínos szőke
hajú lánnyal. Remekül szórakoztam és ugráltam a zenére. Néha keresni kezdtem a
tekintetemmel Tiffanyt és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy sehol sem
találom. Valószínű, hogy a konyhába van, és valami üdítőt iszogat. Egyszer csak
Louis jelent meg mellettem és kezdett el az emelet felé ráncigálni.
- Mit akarsz Lou? – kérdeztem tőle érdeklődve.
- Tiffanyról van szó… egy ideje sehol sem találom. Nem tudsz
róla valamit? – kérdezte aggódva és bennem is a félelem kezdett munkálódni.
- Niall merre van? Vele láttam utoljára. Ha részegen meg
meri fektetni, én nagyon megütöm. – kezdtem el dühöngeni és elindultam az
emelet felé. Benyitottam minden szobába, de egyikben sem voltak.
Megkönnyebbültem, hogy nem épp azt teszi, de egyben rémült is voltam, hogy
merre lehetnek. Visszamentem a tömegbe, hogy keresgélni kezdjem. Kibaktattam az
udvarra, hogy kicsit lenyugtassam magam és ott ültek a hintaágyon és
beszélgettek. A szívemről hatalmas kő zuhant le. Elindultam feléjük és közelebb
érve láttam, hogy Niall pulcsija van a hátára terítve. – Sziasztok! – álltam
meg előttük és zavartan kezdtem el beszélni. – Már mindenhol kerestelek Tif…
kezdtem aggódni, hogy merre vagy. – mondtam, míg ő kedvesen mosolygott.
- Sajnálom, csak kicsit megfájdult a fejem és muszáj, volt
kijöjjek a levegőre és Niall kikísért. – magyarázta és közben a gyönyörű
szemeivel végig a szemembe nézett.
- Niall ha gondolod, bemehetsz bulizni, majd én itt maradok
vele. – mondtam jelezve, hogy kettesben szeretnék maradni vele. Közben pedig el
nem szakítottam a tekintetem Tiffanyról.
- Oké… hát akkor majd bent találkozunk. – dadogta én pedig
hálásan kacsintottam rá, hogy vette a lapot. Tif oda adta neki a pulcsiját,
Niall akarata ellenére is.
Levettem a zakómat és ráterítettem, majd leültem mellé és az
egyik karommal átöleltem. A fejét a mellkasomra hajtotta én pedig a lábammal
kezdtem lökődni a hintaágyat. Percekig néma csendben ringattam magunkat, amíg
odabent a zene hangosan dübörgött és az emberek táncoltak. Rajtunk kívül senki
sem volt kint az udvarba. Pár ember álldogált és cigarettázott a teraszon. De a
sötét miatt nem láthattak ide ahol mi voltunk.
- Harry… van valami, amit nem mondtam el. – motyogta, mire
én az álla alá nyúlva magam felé fordítottam az arcát.
- Mit szeretnél elmondani kiscsillag? – kérdeztem tőle
kedvesen. Egy kicsit habozott, mivel nagyon úgy tűnt, hogy nem tudja, mivel
kezdje.
- Hát először is nem szeretném, hogy ideges legyél vagy azt,
hogy kiabálj. Nicktől kaptam egy olyan lehetőséget, hogy modellkedjek az egyik
barátjánál. A képek valami magazin számára készülnek. Nagy gond volna, ha
elmennék rá? – kérdezte félénken. Szívem szerint azonnal nemet válaszoltam
volna rá, de ma este nem akarok veszekedni vele. Nekem ez a Nick gyerek
egyáltalán nem szimpatikus. Mielőtt ismét a közelébe engedem, szeretném
lenyomoztatni. Bár ezt nem fogom közölni vele, hiszen tudom, milyen nagy
botrány törne ki miatta. Így hát ezt csendben fogom elintézni úgy, hogy csak én
tudjak róla. Ha a nyomozásom eredménye azt mutatja ki, hogy valóban nem stimmel
vele valami, akkor elfelejtheti Tiffanyt örökre.
- Ezt ne itt beszéljük meg jó? Most inkább menjünk be és
bulizunk. – pusziltam bele a hajába és a ház felé kezdtem húzni. Beérve a
konyhába a kezébe nyomtam egy pohár italt és koccintottam vele. Majd miután
megittuk a táncoló emberek felé ráncigáltam magammal. Remélhetően az éjszaka
további részében velem fog bulizni és senki mással. De egy dolog vigasztal,
hogy az a Nick gyerek itt nem lehet a közelében.
~Tiffany Mills~

- Rajtam nevetsz? – kérdezte kissé bambán.
- Dehogy is. Ezt miből gondolod? – kérdeztem méltatlankodást
tettetve, de az újabb feltörő nevetésem elárult. Futni kezdtem Harry elől.
Néhány embernek neki is ütköztem, de nevetve szaladtam tovább. Észrevettem
Niallt, aki egy csinos lánnyal beszélgetett és Louist is, aki a DJ pult mögött
ugrált. De Harry már a közelembe volt, így további nézelődés helyett az emelet
felé kezdtem futni. Ám a kanyarodásom során sikeresen neki szaladtam Liamnek.
Én pedig a földre estem. Aggódva segített felállni, de belőlem pedig ismét
kiszaladt egy nevetés roham.
- Tif minden rendben van? – guggolt le elém. A gyönyörű
mogyoróbarna szemeiből aggodalmat féltem felfedezni. De abban a pillanatban
kissé be voltam csiccsentve, hogy felfogjam az aggodalmát. Tovább szólongatott,
de én csak nevettem és képtelen voltam abbahagyni. – Te be vagy rúgva? –
kérdezte és egy pillanatra egy mosoly szaladt át az arcán. Az a mosoly, amibe
az első pillanatban beleszerettem.
- Talán egy kicsit ittam. – ismertem be és engedtem, hogy
felsegítsen.
- Mi elől menekülsz ilyen hevesen? – kérdezte érdeklődve és
épp abban a pillanatban éreztem meg Harry karjait a derekam körül. Nevetve kapálóztam
és kiabáltam, hogy tegyen le. Liam rajtunk nevetett és figyelte, ahogyan Harry engem
kínozz.
- Kérj bocsánatot, amiért kinevettél. – parancsolta Harry,
de nem nagyon tudtam megszólalni, mert ismét nevettem. – Hadd halljam. –
mondta.
- Arra várhatsz! – visítottam, mire ő hirtelen megfagyott,
majd Liam karjaiba nyomott. Ő is ugyan úgy megdöbbent, mint én.
- Liam kicsit megfogod nekem? Azonnal visszajövök, csak
nagyon kell pisilnem. – magyarázta és már ott sem volt. Mi pedig a megdöbbenést
követően röhögni kezdtünk Harry indokán. Örültem, hogy beleszaladtam Liambe. A
karjaiban biztonságba éreztem magam és tudtam, hogy amíg mellettem van, addig
semmi rossz nem történhet velem.
Letett a saját lábaimra és a konyha felé indultunk, ahol egy
gyengébb italt adott. Koccintottunk, majd versenyre húztuk le. Ma este még nem
is volt lehetőségem megfigyelni a ruháját. Sima fehér pólót és egy piros kockás
inget viselt egy sötét színű nadrággal.
Kicsit beszélgettünk arról, hogy milyen szerencsétlen a
szerelmi élete és azon is, hogy egyben örül, hogy egy kicsit élhet, amíg
nincsen itt Sophia és nem rángatja pórázon. Valamiért furcsa volt Liam
viselkedése és egy kis idő után döbbentem rá arra, hogy ő is be van kissé
rúgva. A beszélgetés után a nappaliba kezdtünk táncolni. Elég közel jött hozzám
és néha a kezeivel végig simított a csípőmön. Majd egy véletlen pillanatban az
ajkait megéreztem a nyakamon. Apró csókokat hagyott rajta. Hátat fordítottam
neki és igyekeztem tovább táncolni. A karjaival átölelte a derekamat és tovább
folytatta a nyakam puszilgatását. Egy sóhaj szökött ki az ajkaim közül. Nem
akartam leállítani, de önző sem akartam lenni, hiszen bárki megláthatja azt,
amit csinál és visszamondhatja Liam barátnőjének. Abból pedig Liam fog rosszul
kijönni. Az egészért pedig engem hibáztatna, hogy elszúrtam a csodálatos
kapcsolatát az álomcsajával. Egy kicsit elhúzódtam tőle és mire megfordultam
érdeklődve pislogott rám. Valaki megragadta a kezét és a tömeg közepe felé
kezdte húzni. Követtem őt és azt vettem már csak észre, hogy egy ütött
szorongat a kezébe és egy pinjata-t két csapásra leterített az édességek pedig szétröpülnek.
Majd elindultam kifelé és a lépcső szélére ültem. Pár perc után pedig
megtalált. Megfogta a kezem és felállított. Jó darabig szemeztünk, majd
hirtelen a köztünk lévő távolság megszűnt. A finom ajkai az enyémekre tapadtak.
Az ujjaim akaratlanul is a tökéletesen belőtt hajába túrtak, ami belőle egy
elégedett morgást váltott ki. Hirtelen a karjaiba kapott és elindult velem
felfelé. Berontott a szobájába és az ágyára dobott a párnái közé. Felém
kerekedett és az ajkaink ismét egymásra találtak. A kezével fel-le járt az
oldalamon, míg az én kezeimet a nyaka köré csavartam. Hatalmas csókcsatába
folyt át az egész. Egymás ajkait majd felfaltuk. Akaratom ellenére is elkezdtem
róla lehúzni az ingjét majd a pólója alá nyúltam. Izmos felsőtestén
végigsimítottam, majd az izmos kockás hasán is. Valamilyen módon fogva
változtatott a helyzeten és ő került alulra. A kezeivel a hátamat simogatta és
a combomat. A ruhámat pedig pillanat alatt lehúzta rólam és az ágy másik végébe
dobta. Ismét helyet cseréltünk és ő apró csókokat kezdett lehelni a nyakamtól
egészen a hasamig. A gyomromban pedig pillangók ezrei csapdostak a szárnyaikkal,
míg a szívem hevesen dobogott. Aztán rá pillantottam az éjjeliszekrényen lévő
közös képükre. Egy hang pedig azt súgta, hogy nem helyes az, amit teszünk. Nem
akarok az a lány lenni, akivel egy fiú megcsalja a barátnőjét. Különben is a
legelső alkalommal nem egy házibuliban akarom csinálni. Mindig arról
álmodoztam, hogy különleges lesz. Ez pedig így nem jó. Szeretem Liamet teljes
szívemből, de nem tudnák többé a szemébe nézni, ha én miattam veszne össze a
barátnőjével. A kisangyal azt súgta, hogy fejezzük ezt be de rögtön, míg az
ördög azt sugallta, hogy nem lesz több ilyen alkalom és tegyük meg. De ez
alkalommal az angyalra hallgattam. Még ha vágytam is rá. Nem tehetem ezt. Nem
itt és nem most.
- Liam. – nyögtem és próbáltam eltolni magamtól. – Liam! –
szóltam rá erényesebben, amire értetlenül pislogott.
- Nem szeretnéd? – kérdezte aggódva és lemászott rólam és
mellém feküdt.
- Nem számít, hogy én mit szeretnék. Neked barátnőd van,
akit szeretsz. Most részeg vagy, de reggelre megbánnád az egészet. Én pedig nem
szeretnék a játék babád lenni. Nem csalhatód meg… nem bírnák a szemedbe nézni,
ha miattam mennétek szét. – hadartam és láttam rajta, hogy érti, miről
beszélek.
- De én téged szeretlek. – mondta és odahúzott maga mellé
szorosan. Fájt ezt hallanom, hiszen tudom, hogy úgy érti Sophia-t szereti.
Viszont annak a buta szívemnek ez a kijelentése nagyon jól esett. Újból
megcsókolt és átölelt. Jó darabig feküdtem mellette, de aztán eszembe jutott,
hogy odalent Harry már biztosan engem keress ismét. De Liam mellől képtelen
voltam felkelni és az álom is kezdett elnyomni. A mellkasán pihentetve a fejem
a szívdobogását hallgatva mély álomba zuhantam. Tudom, hogy hiba vele aludnom,
de fizikai fájdalom őt itt hagyni. Ki tudja, hogy hány nap múlva dönt úgy a
barátnője, hogy haza jöjjön és meglátogassa. Onnantól pedig esélyem sem lesz
már vele lenni. Legalábbis ilyen körülmények között. De egy biztos, nem tudok
tovább hazudni saját magamnak, hogy nem szeretem. Mert igen is szeretem, és nem
fogom magamat különböző mesékkel etetni, miszerint nem vagyok belé szerelmes.
Nagyon jó lett!
VálaszTörlésVárom a folytatást!!! :)
Szia :)
TörlésÖrülök, hogy tetszett :)
Puszi Fanni~